1303 – napjaink
A falu és a gyülekezet története
Búzásbocsárd a Küküllümenti dombok és a Közép-Marosmente lankás dombjai között, az úgynevezett Maros–Küküllő közben fekszik, a Kis Dunának becézett Bocsárd-pataka mentén.
A település
Maros menti magyar sziget
Búzásbocsárd a Küküllőszögtől nem messze, Alsókarácsonyfalvától mintegy 3 km-re, Balázsfalvától 12 km-re északnyugatra helyezkedik el. Tájszólásában a Maros menti település főleg Magyarlapáddal, Magyarbecével, Magyarkapuddal és Magyarpéterfalvával képezi azokat a magyar szigeteket, amelyek Nagyenyedtől Balázsfalváig jelzik a reformátusság Fehér megyei jelenlétét.
A templomos település első írásos említése 1303-ban Bochard néven jelentkezett a forrásokban. 1332-ben Buzásbuchard, 1410-ben Bochard, aliter Gyanad, 1587-ben Buzás–Boczyard formában fordult elő. 1332-ben plébániatemploma volt; ekkor Mihály, majd Mátyás voltak katolikus lelkészei.
Érdekessége, hogy a település névetimológiája rokon a 25 km-re fekvő Borosbocsárddal: a középkorban (1303-tól 1440-ig) a bocsárok a király pohárnokai, de vincellérei is voltak. A korai középkorban a neves Gyógyi (Diódi) család birtoka volt. Az újkorban a híres diplomata Macskási Boldizsár ispán, erdélyi hadparancsnok és felesége, Kapi Anna voltak a birtokosai. Bocsárdot 1615-től a Macskási család birtokolta, amelyet Bethlen Gábortól kapott adományba. 1710-ben Kapi Anna egy kelyhet is adományozott a bocsárdiaknak.
Helyi hagyomány szintjén él, mégis feltételezhető, hogy a Szent István törvényei következtében kialakuló központi település gyűjtötte össze Tövisvölgy, Gyónát, Panka, Kornuly, Erdőkmegett és Vásárhídja (ahol egykor kúria is állt) lakóit, ezzel kialakítva a középkori falu történelmi magját, ahová a XIV. századi templom is épült.
Idővonal
Évszázadok mérföldkövei
-
1303
Első írásos említés
A templomos település Bochard néven jelenik meg a forrásokban. Későbbi névváltozatai: Buzásbuchard (1332), Bochard, aliter Gyanad (1410), Buzás–Boczyard (1587).
-
1332
Plébániatemplom
A falunak plébániatemploma van; katolikus lelkészei Mihály, majd Mátyás. A középkorban a bocsárok a király pohárnokai és vincellérei voltak – innen a település neve.
-
XIV. század
A gótikus templom
A falu közepén, magaslaton felépül a templom, amelynek gótikus jegyei – résablakok, diadalív, támpillérek, bevakolt bordázatok – ma már csak a szentélyben látszanak.
-
1450 körül
A középkori harang
Nagyszebenben készül a 800–900 kg-os harang „O rex glorie veni nobis cum pace” felirattal – a gyülekezet legtöbbet megénekelt kincse.
-
XVI. század 2. fele
A reformáció
A gyülekezet áttér a református hitre. Erre emlékeztet a templomban befalazott, faragott sekrestyebejárat és az 1657-es évszámmal ellátott míves kőszószék.
-
1615
A Macskási család birtoka
Bocsárdot Bethlen Gábor adományaként a Macskási család birtokolja. Korábban a neves Gyógyi (Diódi) családé volt.
-
1710
Kapi Anna kelyhe
Kapi Anna – Macskási Boldizsár diplomata, ispán, erdélyi hadparancsnok felesége – kelyhet adományoz a bocsárdiaknak.
-
1866
Alapos átépítés
A templomhajó mai formája ebből az átépítésből, illetve későbbi korok építéséből származik; a szentélyt diadalív választja el tőle.
-
1878–79
Orgona
A templom orgonáját Kollonics István készíti.
-
1900
Új parókia
Elkészül a fatornácos parókia, amely ma is a gyülekezeti élet otthona.
-
1926
Alsókarácsonyfalva temploma
Felépül a leányegyház temploma, ahol ma mintegy 60 református él egy nagyszámú román lakosságú településen.
-
napjaink
Restaurálás
A templom felújítása során előkerült a XVIII. században boltozott kripta és az osszárium.
Búzásbocsárd szülötte
Herepei Károly (1817–1906)
A falu híres szülötte Herepei Károly régész-geológus, a nagyenyedi Bethlen-kollégium jeles professzora. Emléktábláját 2024. október 6-án, a leszármazottak jelenlétében leplezték le a búzásbocsárdi református templomban, ugyanazon az ünnepségen, amelyen a gyülekezet új lelkipásztorát is beiktatták. Az ünnepség az ótemetőben, a frissen felújított Herepei-síremlékek megkoszorúzásával zárult.