Alsókarácsonyfalva
Árpád-kori falu a Küküllő jobb partján, a 14B főút mentén, Balázsfalva, Búzásbocsárd és Oláhcsesztve szomszédságában.1
Egy Árpád-kori település története
Alsókarácsonyfalva Gyulafehérvártól 24 kilométerre, a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásától 7 kilométerre fekszik. Első említése 1272-ből való Aruszegh néven; későbbi névalakjai: 1324-ben Karachyni, 1410-ben Karachonfalua, 1733-ban Alsó-Kracsunfalva.1
1272-ben V. István király egy Péter nevű székelynek adományozta a falut. 1313-ban egy határjárásban András fiainak birtokaként szerepel, 1324-ben pedig Károly Róbert király itt keltezett oklevelet. Később a diódi vár uradalmához tartozott, 1461-ben Szilágyi Mihály kormányzó birtokába került, a 18–19. században pedig a Bethlen család birtoka volt.1
Itt született 1840-ben Gidófalvy Géza gyorsíró, újságíró és pedagógus, a magyar gyorsírás egyik úttörője.1 A település vasútállomása a Budapest felé is vezető 300-as fővonalon fekszik.3
Az alsókarácsonyfalvi református templom
A falu korábbi templomáról nem maradtak fenn adatok, de lakói már a középkor végén a reformáció hitére tértek. A ma is álló kis templom 1926-ban épült, Pataky Gyula búzásbocsárdi lelkipásztor szolgálata idején.2
A gyülekezet a búzásbocsárdi egyházközség leányegyházközsége; lelkigondozását hagyományosan a búzásbocsárdi lelkipásztorok végzik.2
Címe: Str. 6 Martie nr. 120, Crăciunelu de Jos, jud. Alba.
Istentisztelet minden vasárnap 9:30-kor. Ünnepi alkalmainkról Facebook-oldalunkon adunk hírt.
Kicsiny nyáj, nagy hűség
Az 1910-es népszámláláskor a falu 1404 lakójából 213 vallotta magát magyarnak és 148 reformátusnak; a 2011-es népszámláláskor a lakosság mintegy 3 százaléka volt református.1 A kis közösség ma is hűségesen őrzi templomát, hitét és anyanyelvét.
„Ne félj, te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.”